Egy reggel, nem sokkal a beavatás után meditáltam, és éppen szamádhiba kerültem. (Bár a fizikai testem fokozatosan elvesztette az érzékelését, a lelkem még abszolút tudatosságban volt.) Éreztem, ahogy egy meleg áramlat lassan átjárja a testemet és a végtagjaimat. Mindenhol forrónak és izgatottnak érezve magam nyugtalanul próbáltam szabadulni minden korláttól, és magasra szárnyalni. Hirtelen, "uííz!" Lelkem kitört a bölcsességszememből, és hihetetlen, világfeletti sebességgel felszállt a határtalan éjszakai égboltra. Mozdulatlan szünet következett, majd újabb gyors emelkedés. Aztán újabb szünet következett, egy harmadik emelkedés, amely tökéletes csendben végződött.
Kényelmesen felnéztem a csillogó csillagos égboltra. Hallottam a fütyülő szelet és mennydörgést. Ezek a lélegzetelállító Mennyei Hangok úgy gördültek át fölöttem, mint összeomló hegyek és heves óceáni hullámok, mintha lovasok ezrei rohantak volna el mellettem. Egy dolog nagyon furcsa volt. Egyedül ebben a látványos, végtelen kozmoszban, jelentéktelen spirituális testem nem érezte magát magányosnak vagy ijedtnek. Ellenkezőleg, lelkesnek, üdének, nyugodtnak és szabadnak éreztem magam. Abszolút boldogságban voltam. Mindeközben nem felejtettem el ismételni az Öt (Szent) Nevet. Tökéletes tudatossággal éreztem, hogy a drága Mester mindig mellettem van. Körülvett a határtalan szeretet, amellyel a Mester megajándékozott.
Néhány nappal később újabb hihetetlen élményben volt részem a meditációmban, látványos, aranyszínű, ragyogó tűzijáték tört ki folyamatosan. A rendkívüli fényesség közepén tisztán érzékeltem a Tathágata (Shakyamuni) Buddha csodálatos manifesztációs alakját. Hallottam a mesés, világfeletti zenét is.
A meditáció után a buddhista himnuszokat éneklő Mester ismerős hangja visszhangzott a szobámban. Meglepődve és elragadtatva, azonnal folytattam a meditációt, és hallgattam a bölcsességszememmel. Néhány perc múlva lopva kinyitottam a szemem, és emberi fülemmel hallgatóztam. A Mester csodálatos hangja még mindig olyan tisztán és lenyűgözően énekelt. Többször kinyitottam és becsuktam a szemem. Több mint tíz perc telt el, mire a Mester hangja végül elhalkult. Hálás vagyok a Mester extra áldásáért!
Röviddel ezután a kegyes Mester megengedte, hogy ismét "felemelkedjek a Mennybe". Fent voltam az égen, a ragyogó és színes Buddha földjén, amit legutóbb láttam. Egy dicsőséges, feltűnően színes és rendkívül szép, aurákkal körülvett kastélyban láttam a legkönyörületesebb, legnagyobb megváltót - a fehér ruhát és fehér kalapot viselő Quan Yin Bodhiszattvát (Avalokitesvara), akit évtizedek óta imádok és vágytam látni. A legnehezebb és legnyomorúságosabb elmúlt évek alatt az egész családunknak, időseknek és fiataloknak, sikerült átvészelniük a nehézségeket, hála a Quan Yin Bodhiszattva állandó védelmének és áldásának.
Most már tudom, hogy a Quan Yin Bodhiszattva az én kedves Ching Hai mesterem. Ezt írva könnyek özöne homályosítja el a látásomat. A hála boldog könnyei gördülnek le az arcomon. Egyszerűen nem tudom kifejezni végtelen szeretetemet és hálámat Neked, kedves, drága Mesterem!
Vegán mellékhatás: A neved nem maradhat titokban a Mennyben.
A Mester minden tanítványának hasonló, eltérő, vagy több belső spirituális élménye és/vagy külső világi áldása van; ezek csak néhány példa. Ezeket általában megtartjuk magunknak, a Mester tanácsa alapján.
További beszámolókért és letöltésért, kérjük látogasson el ide: SupremeMasterTV.com/to-heaven
