Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Legyetek Isten-polgárok, legyetek jók, legyetek erényesek, legyetek jóindulatúak, mint ahogy mindig imádkoztok Istenhez: „Istenem, Te könyörületes vagy, könyörülj rajtam”. […] Hagyjátok békén a halakat a folyóban, az óceánban, hogy hasznotokra legyenek, hogy egészségesek, boldogok és békések lehessetek életetek során. És tegyétek a gyermekeiteket egészségessé, nincs betegség. Tegyétek lehetővé, hogy az idősek kényelmesebben éljenek, amíg Isten Haza hívja őket. Legyetek az a kegyelem, amit Istentől kértek. Legyetek az a könyörület, amit a Mennytől kértek. Legyetek a jóindulatú lények, mint Istenhez hasonló gyermekek.Miért imádkoztok mindig a Menny- hez Istenekért, Istenségekért, Mindenhatóért, hogy áldjon meg titeket, legyen irgalmas hozzátok, bocsássa meg bűneiteket? Miért vétkeztetek? Akkor, ha nem is imádkoztok, Isten szeretni fog titeket, Isten megvéd titeket, és mindent megad, amire szükségetek van. Mindent, amire szükségetek van, nem mindent a kapzsiságotok által, vagy a kapzsiságotok alapján, vagy a kapzsiságotokból. Ne hibáztassatok senkit, csak maga- tokat, ha az életetek nem jó. Légy jó. Légy Isten gyermeke. Légy emberséges ember, akkor tökéletes lesz az életed. És köszönöm nektek, mindőtöknek, hogy igyekeztek a legjobbat kihozni magatokból, hogy a hit szerint éljetek, amit követtek, a lelkiismeretetek, a szívetek szerint.Van szívünk, amely tudja, mi a helyes, mi a helytelen. Van lelkünk, van elménk, hogy tudjuk, hogy más lények ugyanúgy szenvednek, mint mi, ezért nem fogunk fájdalmat okozni nekik, beleértve az állat-személyeket, a fa-lényeket, vagy a füvet, a növényeket az erdőben. Hagyjuk őket békén. Ők az orvosságotok azáltal, hogy oxigént adnak a beszélgetéshez. Először is, oxigént adnak az élethez, és gyógyszert is adnak nektek. Árnyékot adnak. Ők az orvosság is nektek. És ők az oxigén, amire nagy szükségetek van. Enélkül meg fogtok halni. Tehát ők a jótevőitek.A hal-személyek a tengerben, a fo- lyóban, ők mind megteszik a maguk részét, hogy megtisztítsák a folyó- kat, hogy megtisztítsák az óceánt, hogy elnyeljék a CO2-t, hogy oxigént lélegezzenek ki nektek, hogy feloldják az összes metánt, amennyire csak tudják, ha életben hagyjátok őket és bőségesen. Nélkülük csak metánunk és szén-dioxidunk lesz, és meghalunk. Nem kell aggódni az Oroszországból jövő háború, vagy bármi miatt. Mindenki meg fog halni, ha nem lesz egészséges, ép az óceán.Ha az erdőket nem védjük, hogy levegőt, jó levegőt adjanak nekünk, nem kell aggódni a háború vagy bármi más miatt, ha továbbra is csecsemőket öltök. Egy év alatt több csecsemőt öltök meg, mint bármelyik háború, amit láttunk vagy tapasztaltunk. Az ukrajnai (Ureign) háborúban eddig csak Oroszország esetében, talán 750.000 ember halt meg, ezt mondták. Még egymillió sem, ha jól olvasom az interneten és a hírekben. De csecsemők halnak meg, évente több mint 73 millió. Gondoljatok bele!Szóval akkor ne törődjetek vele. Ha nem törődtök semmivel, ha nem érdekel az életetek, a családotok boldogsága és egészsége, nem törődtök a bolygóval, nem törődtök a halászhajótok vagy kezetek által szenvedő hal-személyekkel, vagy ha nem törődtök az élő állatokkal, akik sírnak, fuldokolnak, elvágják a torkukat, miközben élnek vagy rúgnak, akkor nem törődtök semmivel. Még az sem érdekel titeket, hogy ti megbetegedtek az állat-személyek termékeinek fogyasztása miatt. Nem érdekel az összes orvos és ápoló, akiknek éjjel-nappal, kialvatlanul, hétvégén is dolgozniuk kell, csak hogy megmentsenek titeket, mert állat-személyeket esztek, megbetegítve magatokat.Ha mindez nem érdekel titeket, akkor Trump elnök úr és Zelenszkij elnök úr, ne fáradjanak azzal, hogy békét kössenek, csak harcoljanak egymással, kiabáljanak egymással, hogy az egész világ lássa, szellőztessék ki az összes szennyest. Ne kössenek békét. Kit érdekel? Nem számít. Miért fáradnának a békével, vagy a tárgyalásokkal? És miért fáradjanak azzal, hogy egymással kiabálnak? Miért? Kit érdekel? Úgysem érdekel senkit. Sajnálom, ha bármelyikőtöket megbántottam, és nem beszélek barátságosan, de ti kényszerítettetek rá. És most először engedek. Engedek a csalódottságomnak, és mindezt nagyon barátságtalan hangnemben mondom el nektek. De nem bánom, hogy ezt mondtam. Csak azt sajnálom, ha megbántottam az egótokat - ha így tettem. Ennyi.Most remélem, hogy mind hallgatjátok a beszédemet, és megváltoztatjátok az életmódotokat, mielőtt túl késő. Mielőtt még több cunamit látnátok, mielőtt még több földrengést látnátok, amelyek elpusztítják akár az egész népet, amelyek valóban elpusztítják, az egész népet beletörik az óceánba. Ebben az évben fog jönni! Nem kell túl sokáig várnotok. Ha ti, srácok, mindannyian ilyen módon, így folytatjátok, tönkretéve a bolygót, tönkretéve Isten teremtését, és ellökve magatokat Isten Szeretetétől és Isten Kegyelmétől, akkor mindez meg fog történni. További világjárványok, halálos világjárványok, még nem is a vírus által - egy ember alkotta vírus, hogy megöljön titeket, embereket, szándékosan, amíg egy nagyon kis szám maradt, mert aggódnak, hogy a többi népesség felfalja a bolygó összes élelmét, és az élelemből manapság hiány van, és a víz mindenhol elapad. Több erősebb földrengés, több erősebb katasztrófa és erősebb vírusok, túl sok vírus manapság. Olvassátok a hírekben, tudjátok. Összegyűjtöttem néhányat, és odaadtam a hír csapatomnak, de nem tudok mindent összegyűjteni.Az időm korlátozott. Éjjel-nappal dolgoznom kell a Supreme Master Television műsoraiért. Néha a szerkesztőim, a csapatom hibákat követ el gépeléssel vagy félreértéssel. Ezért még egyes élelmiszereket is meg kell változtatnom, amiről már beszéltem nektek, a fájdalommentes élelmiszereket. Az egyik például a fájdalmas étel, amit fájdalommentes ételnek tették, mint a vietnami koriander. És csak később tudtam meg, nagyon későn. Talán már az első szerkesztőkkel kezdődött. És szerencsére, én tudtam, és megváltoztattam. És aztán mostanában, az utolsó tételt, azt is rátették, hogyan? Hadd emlékezzek csak most. Túl sok munkám van, elfelejtettem. Bazsalikom, csak egy bazsalikomot mutattam nekik. A thai bazsalikom egy fájdalommentes élelem. És azt mondtam: „Másoknak vannak fájdalmaik.” De azt még nem mondtam, hogy melyik, mert nem volt időm utánajárni, hogy melyik bazsalikomnak van fájdalma. Nekem is van munkaidőm.És csak egyszer eszem egy nap, egyszerűt, még időm sincs rá. De muszáj ennem. Az étel nekem egyfajta gyógyszer is a karmára, hogy egyfajta hígításként, semlegesítésként szol- gáljon néhány olyan dologra, amit nem tudok spirituálisan megtenni. Csak kiegyenlíti a karma egy részét, amit el kell viselnem. De csak egy kicsit, nem sokat, de mégis, meg kell tennem. Mert ha minden nap egy kis karma itt, egy kis karma ott; ez egy nagy, magas űrrakétává fog felhalmozódni. És én nagyon törékeny, idős nő vagyok. Hogyan élhetek tovább, hogy segít- sek, bárkinek kell a segítségem? Talán sokan úgy gondoljátok, nem kell a segítségem, de másoknak szükségük van a segítségemre. Nekem értük kell élnem.Boldog lennék, ha holnap elmehetnék az Otthonomba, Tim Qo Tu spirituális birodalmába. De egyszerűen nem tehetek úgy, mintha semmi sem történt volna. És én már itt vagyok. Az utolsó leheletemig itt maradok, hogy segítsek nektek, bárkinek, akinek szüksége van a segítségemre, bárkinek, aki hisz bennem. Ha nem, ha úgy döntötök, hogy elfordultok tőlem, elfordultok Isten Szeretetétől, akkor nem tehetek semmit. Túl sok fájdalom van a szívemben, ha erre gondolok, ha a pokolra gondolok, a szörnyű, borzalmas, elképzelhetetlen pokolra, ami rátok vár. Akár eonokig is, nem csak néhány évig, vagy száz évig, vagy ezer évig, ott bent kell töltenetek az időt. Nem mindannyian vagytok szerencsések, hogy akár csak száz évet a pokolban töltötök. És ez fájni fog nekem. Csak ha Haza megyek a Tim Qo Tu Földemre, akkor nem fogok többé fájdalmat érezni a ti fájdalmatokból. A fájdalmatok, a karmátok akkor nem fog tudni elérni engem.Szóval most itt vagyok, minden kockázatot vállalva, bármilyen áron megteszek mindent, amit tudok, csak azért, mert szeretlek titeket. Minden lényt szeretek, és fáj nekem, hogy bármelyik lényt szenvedni látom, míg én még ezen a fizikai területen vagyok. Szóval ne higgyétek, hogy eszem, vagy gondoskodom magamról, bármiről, vagy elmegyek a vadonba, hogy megvédjem a biztonságomat, mert félek a haláltól.” Nem, nincs tényleges halál. Csak kiveszünk egy ruhát, és felveszünk egy másikat, az asztrális ruhát vagy a kauzális ruhát vagy a Brahman ruhát. És magasabban, magasabban fent, a Brahman ruha után másfajta ruhákat viselünk, de spirituálisabbat, dicsőségesebbet, szebbet. És egyáltalán nem kell szenvednünk. Egyáltalán nem kell visszajönnünk ebbe a fizikai szenvedő világba vagy a pokolba, soha, hacsak nem akarunk, hacsak nem döntünk úgy, hogy visszajövünk, hogy segítsünk néhány régi barátunknak vagy régi családtagunknak.Photo Caption: Az ősz a felkészülés időszaka a télre, még van idő, de nem sok idő!!
