Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Tajvanon (Formosa) már nehéz nekem bármi nagyobb helyet venni, és még engedélyt is kapni arra, hogy templomot vagy ásramot építsek, hogy az emberek eljöhessenek és gyakorolhassák a jótékony energiát. Nem vagyok annyira gazdag. A pénzem, több tíz... nem tudom mennyi - ó, biztos több százmillió, amit a munkámmal, a vállalkozásommal és bármivel kerestem - mind a világ különböző részeibe ment, hogy segítsek a rászoruló embereken, segítsek a katasztrófa áldozatain, a háború áldozatain, állat-személy mentő akciókban, stb. Méltó ügyek. Tehát 40 év Mesteri lét után, a Quan Yin Módszert tanítva, csak egy ashramot tudtam vásárolni. Ez most az Új Föld Ashram. Mindenhol máshol csak kicsi, kicsi van. Tajvanon (Formosa) nem lehet nagy földet vásárolni és nagy épületeket építeni. Nagyon nehéz és drága. Nincs annyi pénzem, hogy folyton vásároljak.Nem tudom, miért mondom el mindezt nektek. Csak tudatom veletek, hogy még azok a vádak is, amiket velem kapcsolatban megfogalmaznak, mind tévesek. Nehéz Mesternek lenni a világban, abban a világban, ami tele van gyilkolással és gyilkos üzletek miatti harácsolással. Ezek gyilkos üzletek. Nekik nagy földjeik vannak. Ott bármilyen nagy állat-személy börtönt építhetnek, mert kapcsolataik vannak a befolyásos emberekkel, és jó üzletet kötnek, és fizetnek, megvesztegetik őket, meg minden. Én nem foglalkozom ilyesmivel. Csak a becsületes pénzemet költöm. Nem vesztegetek meg senkit. Nem használok semmi kapcsolatot, hogy ez vagy az legyen, vagy hogy ezt vagy azt a földet megvegyem.Az összes kitüntetés, például az összes nekem adott díszpolgári cím, mindez a semmiből jött. Egészen az utolsó napig nem is tudtam, amikor jelentették nekem, hogy a kormány ilyen-és-ilyen rendezvényeket szervezett, hogy díszpolgári címet adjon nekem. Nem én voltam az, aki mindenféle kormányokkal haverkodott, hogy bármit kapjon. Mostanáig nem ismerek semmilyen befolyásos kormányzati vezetőt vagy bárkit. Először akkor ismertem kormánytisztviselőket vagy dolgozókat, amikor elmentem, hogy megkérjem azokat a kormányokat, hogy segítsenek a menekülteknek, az akkori (Au Lac-i) vietnami menekülteknek, mert megölték magukat, hogy megakadályozzák a visszatoloncolást Vietnamba (Au Lạc). Akkor a háborúnak éppen csak vége volt, és az emberek még nagyon féltek a kommunista rendszertől. Ezért menekültek, életüket kockáztatva a nyílt tengeren.Most újra menekültekről beszélünk. Korábban említettem, erről már beszéltem korábban. Azt mondtam, csak akkor, ha az országod háborúban van, vagy kétségbeejtő helyzetben; egyébként ne menj más országba. Ne legyetek menekültek. Legkevésbé illegális menekültek. Az emberek lenéznek titeket, és ti csak egyfajta álomországot építetek magatoknak, pedig ez nem így van. Minden országnak meg kell küzdenie önmagáért. A polgároknak gondoskodniuk kell magukról. Keményen kell dolgozniuk, ahogy nektek is a ti országotokban. Használnotok kell az agyatokat, az erőtöket, az akaraterőtöket, a túlélési ösztönötöket, hogy megéljetek. Nem kell gazdagnak vagy híresnek lenned. Csak eleget dolgozz a megélhetésért, önmagadért és a családodért. Ez már elég lenne. Nincs szükség arra, hogy elmenekülj, besurranva egy másik országba, és kockáztatva az életedet, koldusként megalázva lenni egy másik országban. Ne tedd ezt magaddal. Ne alacsonyítsd le magad koldus státuszba, amikor még megvan a karod, a lábad, a tested, az agyad, a gondolkodási képességed. Bárhol, bármilyen országban mindig van munka. Lehet, hogy néhány vidéki területen nincs elég munka, akkor elmehetsz a városba. Rengeteg munka van.Mondtam nektek, hogy diákkoromban mosogattam, dolgoztam étteremben, dolgoztam szállodában, hostessként, sőt pincérnőként, szakácsként, bármit megcsináltam, és közben tanultam azt a nyelvet, ezt a nyelvet. Ezért tudok néhány nyelvet. Mindezt a saját keresetemért, például a mosogatásért. Nem csináltam semmit. Nem menekültem egy országba se, menedéket keresni vagy bármit. A családom nem volt olyan gazdag, hogy külföldön támogasson. Magamról kellett gondoskodnom. Szóval ne csinálj semmi olyat, ami annyira veszélyezteti az életedet és a jó hírnevedet, mint polgárt a szabad világban. Csak kétségbeesett helyzetekben, háborús, valóban elnyomó rendszerekben, hogy el kell menekülnöd. De nem tudom, hogy bármelyik ország ennyire elnyomó-e. Talán néhány azért rossz, mert a kormány nem szigorú a munkavállalóival, nem akadályozza meg őket abban, hogy pénzért megvesztegessék és elnyomják az embereket. De még a kommunista országokban is azt mondják, hogy ezek nagyon szigorú országok, de az emberek mégis milliomossá válhatnak. Sokukat láttam, és ha betartják a rendszert, akkor nagy üzletet tudnak létrehozni.Nos, nem kell milliomosnak lenned, hogy a kormányok vagy más irigy emberek megbámuljanak. Elég, ha csak gondoskodsz egy jó családról, elég jó életszínvonalat biztosítasz magadnak és a szeretteidnek. Nem kell mindig sok pénzt keresni a megélhetéshez. Nem, nem. Egy jó, normális családi típus, az az elegendő ennivaló, elegendő ruházat, kényelmesen ide-oda közlekedni, vagy békés életet élni. Ez tényleg az, amiről bárkinek álmodnia kellene, nem pedig milliárdosnak, milliomosnak lenni, vagy nagyon keményen dolgozni, ezek a főnökök is, nagyon szorgalmasak. Nem alszanak jól, mint a normális gazdálkodók. A gazdálkodók gondozzák a földjeiket, hazamennek, és jól alszanak. Másnap reggel újra kimennek a friss levegőre, a napra, gyönyörű életük van, fáradságos, igen. De minden munkában, hozzá kell járulnotok, akár fizikailag, akár mentálisan, akár idővel, bármivel. Nem lehet csak úgy ingyen élni ebben a világban.És gondoljátok, hogy szerzetesnek lenni, például koldulni menni ételért, az egy nagyon szabad élet? Manapság ez nem olyan szabad. Sokan átkozzák is őket, lenézik őket, mintha teher lennének a társadalom számára, hogy van kezük és lábuk és erős testük, és nem akarnak hozzájárulni. Az emberek nem nézik jó szemmel az ilyen szerzeteseket. Kételkednek az őszinteségükben. Lehet, hogy ezek az emberek csak lusták, csak más emberek nyakán akarnak élni az országukban. Ezért talán néhányan követik őket, és ugyanolyan vagy színes ruházatuk van, mint egy divatos csoportnak. De nem mindenki ért egyet ezzel a fajta életmóddal. Így például a buddhizmusban vagy a katolicizmusban a legtöbb szerzetes és apáca a rendjében, a templomában marad. Manapság így biztonságosabb. Az embereket online is lehet tanítani az interneten. Néhányan ezt teszik. Ez jó dolog. Az emberek felajánlásokat tesznek és te méltó vagy rá, hogy elfogadd, mert teszel valamit. Jó dolgokat tanítasz az embereknek, nem térsz el a saját hitedtől, nem teszel semmit, ami árt az embereknek, nem élsz vissza az emberek kedvességével a saját luxusod érdekében. Akkor az oké.A tajvaniak (formosaiak), nem csak a kormánynak és az egyszerű embereknek, hanem a lemondóvá váltaknak, mint pl. az I-Kuan Tao szerzeteseknek és apácáknak, és buddhista szerzeteseknek és apácáknak, és bármilyen vallású papoknak, nektek is ki kell lépnetek az utatokból, a kényelmes helyetekről, és be kell mutatni az embereknek, bátorítanotok kell őket, hogy váljanak vegánná, hogy megmentsétek a nemzeteteket. Mert ez az, amiért lemondóvá váltatok. Ne csak üljetek ott a komfortzónátokban, és egyétek az emberek adományait, és éljetek kényelmesen, sőt luxusban, és ne tegyetek semmit. Csak egy életetek van. Ez az élet, ez most az egyetlen esély, az utolsó esély, hogy valami jót tegyetek, és gyakoroljátok a hitet, amit követtek. Nem csak beszélve, a szútrákat olvasva, hanem menjetek, mondjátok az embereknek, hogy tegyék meg. Van rá esélyetek. Van egy templomotok, megvan a szerzetesi köntösötök, ami nagyon jó védelem és jó reklám nektek.Az emberek, főleg odakint, követik a szerzeteseket és apácákat, azokat, akiknek köntösük van, meg minden. Általában nem kritizálnak vagy nem kételkednek bennetek. Nos, bennem kételkednek és gyanakodnak rám, mert nem ugyanazt viselem. De a szerzetesek köntöse, a papok palástja, ezek nagyon kiváló reklámok. Az emberek azonnal és automatikusan tisztelni fognak. Tehát használjátok ezt az erőt, hagyjátok el a régi utat, lépjetek ki a komfortzónátokból, beszéljetek az emberekkel, mondjátok nekik, tartsatok előadást, tegyetek bármit. Mindenetek megvan hozzá. Megtehetitek, hogy legalább az országotokat megmentsétek. Nem beszélve a világ megmentéséről az együttérző életmóddal. Köszönöm. Buddha áldjon meg titeket. Szentek, a Tao áldjon meg titeket. Isten áldjon meg titeket. Ámen.Tehát mindannyian, a világ polgárai, különösen azok, akik bajban vannak és háborúban vagy más országok által fenyegetett háborúban, kérlek, támaszkodjatok magatokra. Legyetek Isten-polgárok, legyetek jók, legyetek erényesek, legyetek jóindulatúak, mint ahogy mindig imádkoztok Istenhez: „Istenem, Te könyörületes vagy, könyörülj rajtam”. Könyörüljetek másokon, más embertársaitokon, más lakótársaitokon, állat-személyeken, az ártalmatlan, jótékony fákon a dzsungelben, az erdőben, a folyó tiszta vizén, hogy a halak továbbra is életben maradjanak, és hogy nektek tiszta víz legyen a földeteken, hogy gazdálkodhassatok – nem tele vegyszerekkel, nem tele minden élőlény vérével. Hagyjátok békén a halakat a folyóban, az óceánban, hogy hasznotokra legyenek, hogy egészségesek, boldogok és békések lehessetek életetek során. És tegyétek a gyermekeiteket egészségessé, nincs betegség. Tegyétek lehetővé, hogy az idősek kényelmesebben éljenek, amíg Isten Haza hívja őket. Legyetek az a kegyelem, amit Istentől kértek. Legyetek az a könyörület, amit a Mennytől kértek. Legyetek a jóindulatú lények, mint Istenhez hasonló gyermekek.Photo Caption: Élj bárhol, ahol lehet
